K. Csaba szeminárium

Szívassuk meg magunkat, vagyis térjünk vissza az agilityzésbe egy Korán Csaba szemináriummal ;) :')

Majd kiugrottam a bőrömből, amikor meghallottam, hogy otthona tartózkodásunk ideje alatt szeminárium lesz a sulinkban *-* Sikításban törtem ki, ha jól emlékszem :D
Szóval szerencsére én is részt tudtam venni végre :)

Már láttam előre, hogy azért lesz ennek árny oldala is... Fincsi lesz a kihagyás után...
Éppenhogy egy edzés bele fért előtte, egy minimális visszarázódás és jöhetett pénteken a mélyvíz...
Hu-hu... Végülis annyira vér pisilős nem volt, de nem volt lazsalás az biztos ;)

Csak Tapival vettem részt, tudtam hogy bőségesen elég lesz, örülök, ha marad szuflám... Így is lett... (vérciki de minimálisan azért éreztem más nap a lábaimban, mintha előző nap lett volna valami :P )
Persze jött Lindácska is, de ő csak kisérőnek és szemlélődőnek :)

Én már fenomelán indítottam azzal, hogy beszóltam a pályára vonatkozóan :"D
Direkt halkan mondtam, dehát kihangosítottak, hogy milyen jó megállapítást tettem :')
ami hát az volt, hogy az akadálytárolóban nagyobb hely van az akadályok között...
Ezután jött a névtagadás miegymás :'D

Na azért annyiva nem volt vészes, dehát nekünk így elsőre hát... igen..
Baromi rondán futottunk le... :')
-hányadék, csak erős idegzetűeknek!-
http://www.youtube.com/watch?v=cm939YSJdtw

Aztán jött a motiváló lecseszés, a pályarajz és a müzli, majd szépen átdolgozás, a közös pályabejárás keretein belül ;)



Vicces volt, itt se fogtam be a legtöbbször a számat, mert én nem úgy gondoltam mindenhol, meg kikértem magammal, hogy Tapikácska igenis más és nála igenis máshogy működnek a dolgok -haj, de még mennyire...-

Aztán a szerény bélkitaposás :D


Vicces, vicces...
Beszóltam magamnak itt is, ami szerencsém, mert hát bejön az önsanyargatás :D 'Amikor az ember megrugdossa saját magát jó erősen...' ;D

Na meg a belehörgések... :'D mert erre már csak az lehet... jól van, jól van...
a kihagyás na, meg kicsit talán nem voltam totál felszabadult ><

Talán azért elviselhető, meg a sok-sok bénázás mellett hihetetlenül jól estek a dicsérő szavak, amiket szinte el se hiszek :O *-*
Hogy Tapika szedi a kis lábait, hogy jól használom a kezem és hasonlók...

Vicces volt az a 19-es zsákos -a tedd meg a 16-ost a lottón-...
Tapika -ahogy a videón is látszik,- a pallóval nagyobb szimpátiában áll, meg én se voltam jó...
Már kész röhej volt, komolyan, még véletlenül se...
Na aztán miután totál lefordítottam a vállam, akkor meg nem ám zsákos... áh dehogy... ami nem sok kutyának jut eszébe, de még a legörültebbeknek sem, hát SZLALOM!!! bizony ám
De jó személtetés voltam, hogy a testbeszédnek mekkora hatalmas ereje van ;) Fel is hívtam a figyelmet a többieknek, hogy figyeljenek ám :P
Meg is kaptam, hogy x VB-n lehetett ilyet -elméletiekben- látni :'D >< -Mi fene, tudtam, hogy nagy tehetségek vagyunk ^^ -

Aztán volt itt új szám majdnem elpusztítása -de szigorúan csak majdnem :P ;D - csúnya zónák, nem tudom hol vagyok esetek, amikor nagyon kéne (palánk utáni rész o.O )

Videón már látom, hogy hogy is vezettem szegényt...nos igen... a kihagyás, az kihagyás... tudni kell helyezkedni a pályán és nekem a kiesesekkor ez jelenti a legnagyobb problémát...
Egyébként kétszer mentünk fel, másodiknak egyben lefutás célzattal, dehát hogy is nem, nem jött az össze :P
Bár Tapikát így se kellett ringatni, azért le lett ő fárasztva rendesen...

Nagy vonalakban azt hiszem ennyi, rég volt sajna eléggé és már nem egészen kristály tisztán emlékszem mindenre, meg hogy miket akartam írni... Jobb egyből leírni a gondolatokat... De hát ilyen a net- és az időhiány...