Volt egy hely

Volt egy hely, még régebben, ahol nyugodtan, kedvemre, annyiszor, akárhányszor, akkor, amikor jól esett agilityzhettem. Ki is használtam, már rongyosra agilityztem a kutyákat.

El nem tudtam képzelni korábban az életemet agility nélkül. Nos még is meg volt az egy év, amikor alig voltam pályán. Durva, de megtörtént...
Az előző bejegyzésben látható mi lett az akadályaimmal... Folytatnám a totál happy sorozatot, nem csak az akadályok csorbultak meg, hanem maga a hely is...

 Szóval szivacs van, de amint a háttérben látható, próbálkozok.  Az elvesztéssel ugyan szabadult fel egy kis hely is, le lett bontva egy hintánk, de hát akkor is. Na mindegy, megteszi, jobb mint a semmi, bár már így egy év után bele is törődtem, hogy nem agilityzhetek... Nagy úr a megszokás is...
Hihetetlen még az is, hogy augusztus vége van, de én még idén nem voltam versenyen, még nézőként se, sehogy... (és nem is decemberben, vagy novembereben voltam utoljára versenyen...)
Na az se baj, legalább nem égtem még be idén nyiltan agilityben ;D