Dakart elvittem múlt héten vérvételre.
Szerencsére jó eredmények születtek.
Microfilaria, 4DX negatív!
Hurrá!!! :)
2017. április 24., hétfő
2017. április 22., szombat
II. Ferbonex Agility Kupa
Január 28-ára terveztem a nagy visszatérésünket.
Megint.
Végre versenyezni akartam én is, nem csak kísérgetni, így másik ösvényt jelöltem ki a célunk eléréséhez.
Gondoltam nem nagyon fog feltűnni senkinek, de persze rákérdeztek versenyen, szóval igen, jól látta mindenki.
És nem, még mindig nem adtam fel semmit. Nyugalom.
A hóban-fagyban fedett hely nélkül próbáltam a lehető legjobban felkészülni, Igyekeztem minden lehetőséget kihasználni zónázásra. Arra hogy teljes pályát mikor futottunk utoljára, már el is felejtettem...
A verseny már eleve jól indult:
Józsiék és a mi startszámunk :D
2 agility futam volt, igyekeztem a legkövetkezetesebb lenni, de sajnos olyan mese szép shelties díjjak voltak, hogy nehéz volt megfeledkeznem róluk.
Az első futamnál rögtön a második akadály a palló volt. Nagy zavaromban azt se tudtam mit kezdjek a helyzettel, így egy kis megtorpanás után továbbmentünk. Én nem is értettem ezt a futamunkat... Annyi majdnem elszállás volt benne, hogy egy hatalmas csodaként tartom számon eleve azt is, hogy értékelhető lett... erre fel hibátlan lett.
El se hittem. Visszatérés első futama rögtön hibátlan!
Bár a kis kikacsintások miatt nem voltam annyira elégedett a teljesítményünkkel, illetve féltem, hogy hogyan is fogom tálalni a palló zónánkat a főnökasszonynak :D
Második 2 futam - már pedig te beleállsz a zónába fiam!
Itt is a második akadály a palló volt, bekeményítettem, beleállítottam.
Elég nyögvenyelősre sikeredett... Meg is szeppent, meg be is lassult utána... Csodás.
Pár akadály elteltével már kicsit felszabadultabb volt, de még mindig nem az igazi volt
Ez összeszedettebb futam volt, viszont lassabbnak éreztem
A végén azért remegve átöleltem Dakart és majdnem sírva fakadtam.
Megpusziltam és megköszöntem neki.
Mert hatalmas hálával tartozok minden egyes nap ennek a kis csodának.
Visszaérve mondták, hogy a szintidő is megvolt, amit nem gondoltam volna már csak a zóna szenvedés miatt sem.
Leesett az állam. Egy versenyen máris két hibátlan!
Dakarnak hála így kétszer is állhattunk a dobogón. Nyert a sheltie két gyönyörű shelties díjat, amit annyira szerettem volna, illetve 5 kg tápot!
Ja egyébként embertel hideg volt. Voltam nem egyszer téli versenyen, de ez nagyon kegyetlen volt. Amennyi ruhát csak lehetett magamra aggadtam, alig győztem futamok előtt könnyíteni magamon, de mitsem értek. Majd megfagytunk.
A lovarda egyébként mese szép volt!
A legvégén pedig beugruttunk Gyula központjába is a kihagyhatatlan hamburgerre :)
Megint.
Végre versenyezni akartam én is, nem csak kísérgetni, így másik ösvényt jelöltem ki a célunk eléréséhez.
Gondoltam nem nagyon fog feltűnni senkinek, de persze rákérdeztek versenyen, szóval igen, jól látta mindenki.
És nem, még mindig nem adtam fel semmit. Nyugalom.
A hóban-fagyban fedett hely nélkül próbáltam a lehető legjobban felkészülni, Igyekeztem minden lehetőséget kihasználni zónázásra. Arra hogy teljes pályát mikor futottunk utoljára, már el is felejtettem...
A verseny már eleve jól indult:
Józsiék és a mi startszámunk :D
Véletlenek márpedig nincsenek.
Az első futamnál rögtön a második akadály a palló volt. Nagy zavaromban azt se tudtam mit kezdjek a helyzettel, így egy kis megtorpanás után továbbmentünk. Én nem is értettem ezt a futamunkat... Annyi majdnem elszállás volt benne, hogy egy hatalmas csodaként tartom számon eleve azt is, hogy értékelhető lett... erre fel hibátlan lett.
El se hittem. Visszatérés első futama rögtön hibátlan!
Bár a kis kikacsintások miatt nem voltam annyira elégedett a teljesítményünkkel, illetve féltem, hogy hogyan is fogom tálalni a palló zónánkat a főnökasszonynak :D
Második 2 futam - már pedig te beleállsz a zónába fiam!
Itt is a második akadály a palló volt, bekeményítettem, beleállítottam.
Elég nyögvenyelősre sikeredett... Meg is szeppent, meg be is lassult utána... Csodás.
Pár akadály elteltével már kicsit felszabadultabb volt, de még mindig nem az igazi volt
Ez összeszedettebb futam volt, viszont lassabbnak éreztem
A végén azért remegve átöleltem Dakart és majdnem sírva fakadtam.
Megpusziltam és megköszöntem neki.
Mert hatalmas hálával tartozok minden egyes nap ennek a kis csodának.
Visszaérve mondták, hogy a szintidő is megvolt, amit nem gondoltam volna már csak a zóna szenvedés miatt sem.
Leesett az állam. Egy versenyen máris két hibátlan!
Dakarnak hála így kétszer is állhattunk a dobogón. Nyert a sheltie két gyönyörű shelties díjat, amit annyira szerettem volna, illetve 5 kg tápot!
Ja egyébként embertel hideg volt. Voltam nem egyszer téli versenyen, de ez nagyon kegyetlen volt. Amennyi ruhát csak lehetett magamra aggadtam, alig győztem futamok előtt könnyíteni magamon, de mitsem értek. Majd megfagytunk.
A lovarda egyébként mese szép volt!
A legvégén pedig beugruttunk Gyula központjába is a kihagyhatatlan hamburgerre :)
2017. április 19., szerda
2017 január - február
Sheltie fül kozmetikázás :D
mert nem mindegy
Akkora hóhiány volt még január elején is, hogy már ezt fotózni kellett
Érzékeltetve van, hogy ki a főnök...
Szép havas séta, ami igazán feltölt (L)
Edzés hóban, fagyban
Nagyon szeretnék egy fedett pályát!
Öreglány (L)
Hómancs
Sikerült! Pacsit!
2017. április 17., hétfő
2016 november - december
Így húsvét hétfőn, földművelés után, lássuk gyorsan a tavaly november - decemberünket :)
Szőnyegeztünk, brutálisan sokat, amit a korán sötétedések miatt nehéz volt néha kivitelezni.
Dakar anyukája volt Miss November az agilitys naptárban <3 p="">
3>
Ismét büszkék lehettünk rá, a tenyésztőnknek pedig hálásak a naptárért!
Egy novemberi versenynap volt, amikor csak kísérni jártunk.
Falusi kutyák, illetve térfigyelő rendszer.
Finomságok a gyakorláshoz
Amikor öcsémből előtör a kutyás énje
Berohantam a helyi plázába és mivel közeledett a karácsony több kis standdal volt teli a megszokottnál. Ahogy baktattam fel, mintha az egyik bögréin shetlandi juhász képek lettek volna. Áh, nem is törődtem vele, biztos rossz képeket mentettek le a netről, amikor lassies bögréket akartak csinálni... Visszafelet jövet már indultam volna haza, amikor mintha egy sheltiet pillantottam volna meg. Gondoltam biztos halucinálok, kutya eleve nem is jöhet be itt a boltokba. Közelebb érve viszont tényleg úgy tűnt, hogy jól láttam.
Kihasználva, hogy a gazdinak fogalma sincs arról, hogy ki vagyok és végre én állhatok a másik oldalon odamentem, hogy "mini Lassie?" :D
A gazdi mosolyogva mondta, hogy igen.
Aztán megemlítettem, hogy sheltie. Nagyra nyílt a szeme, majd robbant a "bomba"
Elfelejtettem, hogy sietek haza, hogy baromi éhes vagyok és hogy a telefonom a táska alján van és legalább egy óráig beszéltünk a fajtáról és a kutyakozmetikázásról.
Egyébként terápiás kutyákkal volt az illető és adományt gyűjtöttek.
Hogy a gyerekek is örüljenek otthon, kekszvásárlással támogattam az alapítványukat.
Megvolt az évvégi csokikupánk is, ahol mindkét fiam első lett.
Dakar egyéniben, Tapi a "The black team" tagjaként Jennyvel csapatváltóban, így a finom csoki mellé nyertünk két fantasztikus agilitys bögrét is :)
a végén pedig ittunk otthon győzten kutyáinkra
Zsákbamacska
Idén volt kutyasulis záróbulink, ahova sütöttem egy tortát edzőnknek az éves munkájáért.
Annyira édesen alszanak, hogy ezt a témát valahogy sosem unom meg
kosárkutya
hülyeagilitys...
a vaslábas, vastag, gumiborítású, 25 festékréteget tartalmazó hintámat gondoltam egyedül simán arrébb rakom, nem kell segítség
ment is
egy darabig
aztán már nem bírtam tovább tartani és elkezdtem lerakni, de mivel a lába összecsukódott elkezdett zuhanni
én meg mivel vigyázok rá, mint a szemem fényére nehogy már valami baja legyen így gyorsan beraktam alá a lábamat
jó ötlet volt, mert így a lábamnak zuhant neki, ami elég nagy és csúnya nyomott hagyott
Kecskeméten új kutyás szolgáltatásra nyílt lehetőség, az étel házhozszállításra!
Mind a 3 kiskutyám kapott 1-1 nagy adag főtt ételt, amit nagy örömmel fogyasztottak el!
A karácsonyunkról pedig már írtam.
3>
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)