Sejtettem, hogy a tavalyi tábor hangulatát szinte lehetetlen lesz felülmúlni, de hogy végül ennyire igazam lett... Hát nem gondoltam volna.
Tavaly se én voltam az elfogult, hanem több kutyásnak is az volt a legjobb tábora, és idén se velem volt a baj, mert többeknek meg a leglaposabb volt ez.
Na jó, ez egy elég siralmas kezdés lett és kicsit olyannak sikerült beállítanom, mintha szörnyű lett volna, pedig nagyon nem volt az. Sőt! szakmailag az eddigi legsikeresebb táboromnak mondható a 2016-os és talán idén sikerült a legjobban bevésnem magamat az emberek fejébe és a legtöbb elismerést begyűjtenem.
Picikét időrendbe rakva:
az elindulástól nagyon féltem, ugyanis tavaly -igaz kicsi kocsiról van szó - de sikerült egymagamnak kitölteni egy teljes autót, idén pedig az volt a terv, hogy 2! kutyás megy 4! kutyával közös autóval.Miután összepakoltam és láttam a mennyiséget, reggel már csak az a kérdés foglalkoztatott, hogy mennyit tankoljak az autómba és milyen nagy kár, hogy nem cseréltem már le combi autóra, illetve az udvarban álló passatnak dekár, hogy nincs műszakija...
Ezután csoda történt.
Számomra teljesen érthetetlen módon befértünk, úgy, hogy állt kettő box és vittünk olyan extrákat is, mint hűtő, gázpalack, bogrács, projektor, party sátor, asztal, miegymás! ééés még volt hely a kocsiban!!
Teljesen ledöbbentem.
Elindultunk, sikeresen megérkeztünk, berendeztünk otthonosan a helyünket (cuki kis kilépő a sátor elé, még cukibb kis terítő az asztalomra - ha már munkaeszközökről van szó), a többiek már csak a muskátlit hiányolták. Talán jövőre.
A saját kis hűtőmet a tavalyi félreértésekre való tekintettel kidekoráltam, hogy az alacsonyabb IQ-val rendelkező társaink is megértsék, mi a helyzet.
Hamár tavaly kihagytam és más vizeken voltam, idén én is beálltam a kézműves sörösök közé (ennek beetetése, izé beitatása már korábban megtörtént, amikor előtte 1-2 hónappal kaptam pár liter "kóstolót" :D illetve megizleltem azt is, hogy tényleg létezik pálinkából is finom fajta.
A kutyás programokon kívül idén - ha már a sörnél járunk - átlátogattunk a békésszentandáris sőrfőzdébe is, ahol intenzív csocsós tanfolyamot tartottak számomra és hatalmas tehetségnek bizonyultam, amikor alkalmazni tudtam a tanácsokat.
Persze a legtöbbet megint agilityben tanultuk :)
Előző évhez hasonlóan idén is Tapival és Dakarral vettem részt ez edzéseken, Linda pedig kísért minket.
Különböző csoportokba kerültem a két kutyával, így minden hajnalban kelhettem - idén is :D
Az edzői felállás idén meg lett reformálva. Szinte minden edzést mást edző tartott, ezzel borult a korábbi rend, miszerint egy csapat fix edzőhöz tartozott.
(Hihetetlenül nagy öröm volt számomra, szinte elérzékenyültem, hogy 2 kutyával egyetlen egy edzésen se kégyszerültem ki a világ végére, hanem bent edzhettem. 2015 után ezt nagyra tudtam értékelni. )
Frisbee edzések nem voltak, így e téren ismét nem fejlődtem.
Idén a flyballt meg se próbáltam.
Egy coursing edzésre kilátogattam, mert élőben még nem láttam.
Pulleres lettem - na jó nem, csak vettem egy darab pullert és az nem ugyan az.
Az uszikálás a kutyáknak most se nagyon jött be, én viszont kivételesn Orsival elmentem úszni (eddig ezt se sikerült összehozni egyik évben sem).
és fényképezhettem egy szuper géppel - habár még mindig nem tudok fotózni.
A székem használhatatlanra el lett törve (direkt nem vettem tábor előtt már újat, így viszont szívtam).
Azóta vásároltam egy új, luxus példányt, amit nagyon imádok és tényleg megérte a pénzét! Élmény benne ülni!
"Nyertem" egy fasza kis 30e-s családi sátrat a base mellé.
és ami majdnem trakédiába torkollott:
a K.O. verseny alatt Linda gondolta kiK.O.-za magát és az ő kis fejecskéje kifér 1,5 rácsnyi helyen...
Az érzéseimről erről kapcsolatban inkább nem írok. A hatalmas szerencse az az, hogy semmi baja nem lett neki. (A ketrec meg azóta se lett megheggesztve)
Az utolsó napokra olyan vihart igértek, hogy a péntek esti edzés végére összapakoltunk még szárazon és haza indultunk.
Majd meghasadt a szivünk, de sajnos be kellett látnunk, hogy jól döntöttünk, mert már haza felé menet elkapott minket az eső, következő napra pedig úgy felázott a talaj, hogy a tábor kupa el is maradt és a táborozók többsége szintén haza ment.
De szép távmunkája van a kiskutyának.
Ja nem
Mert az enyém nagyobb!
Josera kutya trükkje
Hát ennek az edzésnek nem lett szép vége.
Én futottam utolsónak, konkrétan a viharral harcolva, mert az utolsó akadály után ide futottam be.
Volt, akinek a kutyája pályára se tudott lépni.
Tábori panoráma
és fordul a kúszóba
amikor az akadályokhoz öltözök
mert sportolásnál is divatosnak kell lenni
(igen, csakis ez volt reggel a célom, amikor kimásztam a sátorból)
Mindenben a szépet kell látni
____________________________________________________________
Utólagos kiegészítés:
Ja versenyeztünk is ám. Csapat K.O.-ban gyorsan kiestünk, de a gambler hatalmas mezőnyében Dakarral második helyen végeztünk :)
Az általam két legjobban várt versenyszám (gambler, ultimate frisbee) viszont sajnos elmaradt, pedig már tavaly nyáron volt személy akit lestoppoltam, és télen se volt jobb dolgom, mint emlékeztetni az illetőt, nyár elején meg olyan jól álltunk, hogy akár kettő ultimate csapat is kijött volna, de végül ha meg lett volna tartva se tudtunk volna csapatot kiállítani emberhiány miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése