Nem bírtam ki.
Utálok nyáron versenyre menni, főleg, hogy a teljesítményünk még nagyobb nulla (akkor talán 2db 0-át ér az átlagos egy nagy 0-n felül), hisz a degeket nagyon zavarja a meleg. Mivel a tavaszi versenyszezont az érettséginek köszönve kihagytuk, nekem pedig verseny elvonási tüneteim voltak, neveztem a június 7-ei DOGLAND Agility Kupára, mely Békéscsabán került megrendezésre. Időjárás így előre egy nagy lutri volt, de végül nagyon meleg volt. Az én kis drága hipó bőröm pedig szépen le is égett, úgy, hogy alig voltam a napon, szinte csak a futamok és a pályabejárás idejére, valamint amikor csapattagokat néztem -nagy vonalakban-.
Szép számúra sikeredett a kecskeméti delegáció, ugyanis két kocsit tömtünk meg fullra. A verseny hihetetlenül jól szevezett volt!!!! Nem gondoltam volna, hogy ekkora eltérés valóban lehet verseny és verseny között, de emeltem kalapom én is a csabaiak előtt! Szép, rendezett, új kutyaiskola, külön panziós kennelrésszel, ahol árnyékba lehetett tenni a kutyákat, zsír új 5 millió akadály, a kúszórögzítők versenyre szabva, kagylós medencék, az istenkirályságos párakapu *-*, ami maga a menyország volt a kánikulában, büfé, fagyis, jégkrémes, kutyás stand, két pálya, 3 futam, stb. Szóval tényleg egy nagyon jó verseny.
Igyekszem persze nem elfogultam vélekedni, hiszen nyertünk és a nyereménnyel, hála a Joserának (is) egetrengetően bőkezűek voltak!!!!
A bőkezőség mellett csoda történt a Tapival való közös pályafutásunk során, ugyanis több, mint 4 év után A2-es teljesítmény osztályba léptünk :O *-* :D El se hittem.
(Bevallom az őszintét, jár nekem a segberúgás, ugyanis nem örültem a feljebbjutásnak, mert "nem ilyen futammal akartam". Az első helyemnek se örültem. (Míg dobogóra nem léptem :""""") )
Na, de: 2 agility futam volt, plusz egy bónusz csapatváltó.
A csapatváltón a pálya 4 részre volt osztva, azt kellett 4 kutyával váltóban lefutni.
Nekünk a rövid és törős rész jutott.
Orsival és Masnival, Erikával és Corallal, valamint szintén Orsival (szegény) és Wippel.
Tapi arányaiban ismételten jó volt, csak az utolsó előtti kúszónál nem ment be, amit én a hajtásban nem vettem érsze, így kicsit később javítottam :/ De a többiek aranyosak, így nem csak mi hibáztunk és nem (csak) miattunk buktuk el.
A csapat futam nincs publikus helyre feltéve, így nem tudom belinkelni.
Szóval dobogóra állni:
talán (űrből is látható sárga folt) feltűnt, hogy a Josera a főszponzór és lesznek tápjutalmak, szemezgettem, hogy vajon 1 vagy 3 kilósat kapunk.. hmm... hmmm... drága jó kíváncsiság.
Mi voltunk az első, akik hivatalos osztályos eredmény hirdetésben részt vettünk A1 mini révén, így tehát mi voltunk Tappanccsal az első, akik a dobogó legfelső fokára álltak a kezdők után és akkor hullott le a lepel -számomra legalábbis- amikor beGÖRGETTÉK elénk a 15 kg-os tápot o.O :O :O :O Nem hittem a szememnek, úgy meg lepődtem, hogy letörölhetetlen önelégült vigyor lett a képemen gyorsan :") Persze lentről is jött a szöveg, hogy "na ezzel el lesz egy darabig", hisz Tapi súlyát is meghaladja :")
De nem, csabaiaknak ez még nem elég, á dehogy! Szinte "alap tartozék" a Joserától az ajándék táska tápkóstolókkal, itatótállal, szóróanyaggal (nem tudom volt-e még benne valami :S ). Jött ehhez még egy táblácska, amin szerényen volt feltűntetve az eredmény, okés (az amúgy megszokott kinyomtatott papír fullosítva, gondoltam pont). Francokat, jön még érem is, mert miért is ne :"D
Szóval bőség zavara rendesen, én ilyet még nem pipáltam, tényleg emelem kalapomat, díjjazását se lehet összevetni egy tömegversennyel, ahol odadobnak eléd egy lapot vagy tömeg érmet.
Aztán néztem hogyan kéne visszajutni a helyünkre... Hát nem bírtam el egy furdulóval a cuccokat (kezdjük a 15kg táppal)
A hazaút volt még a legviccesebb, ugyanis a kecskemétiek szépszóval sz@rrá nyerték magukat, és már eleve két 15kg-os táp volt, ami nem kevés hely... mi meg eleve fullon jöttünk...
De hát viselni kell a győzelem kemény velejáróit, nagynehezen begyömöszöljük az összes tápot és mindenkit a két kocsiba :")
A kecskeméti delegáció :)
Videók, amiért Józsinak jár a köszönet!
2. agility futam:
Kár az időért, meg vagyok vele elégedve amúgy, szépen koncentrálós, a távol előtti ugrós rész meg nagyon "vááááá" :D Nem sokon múlott, el se hittem, hogy végül megugrotta.
Az a bizonyos
Az oda úton:
Megy a rápihenés
És most legyek nem elfogult a versennyel kapcsolatban :") Fene ide Junior EB, JEO, akármi, számomra ez a verseny volt a legnagyobb élmény több szempontból is (L)
U.i.: A tápot azóta is esszük :") :P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése