2012. november 6., kedd
a sors nem ismeri a kutyafajtákat...
ez teljesen bebizonyosodott a névnapomon (igen, aminek már több mint egy hónapja :D )
egy akkori teljesen átlagos napnak indult, reggeli séta (ami végülis szokás szerint délig húzodott ki, azért is "csak" addig, mert suliba kellett rohannom...)
békésen sétálunk amikor találkozunk egy nénikével, vele 3 kutya
1 goldi, 2 kicsi keverék
valamit kérdezett, de csak annyit értettem h két kutya... jó, gondoltam, biztos az én két kutyámról akart valamit, nem értettem, ennyi
keverékek ránk szálltak, követtek is
leállok, meg minden h behívja a gazdi
semmi
megy tovább
jön szembe egy másik kutyás
majd amikor a nőt beérik, látom h leállnak beszélgetni
jó, szépen lassan mentünk tovább
nem is néztem hátra, amikor egyszer csak látom h a nénike és a golden eltűntek...
néztem h mi a franc??? ezeket itt hagyta??? :OOO
jön vissza a férfi kutyás, egy másik nővel
keverékek persze még mindig velünk, hívták játékra Lindát és Tapit, ott ugráltak körülöttünk...
mikor a másik 2 kutyás meglelőzött, a férfi elhívta őket
hu, máskor ugyen nem láttam velük, de akkor az övé lennének a kutyák? végre
na de kb. eddig is tartott az örömöm, nem is az övéké voltak, visszarohantak hozzánk
ekkor jöttem rá, amit itt nem gondoltam volna, ennyit a nagy népről, ezek bizony kóbor kutyák lesznek o.O
bakker, hogy fogom én ezeket lerázni??? mit csináljak???
kavaroktak a gondolatok a fejemben...
csak így idepottyantak???
a névnapomon???
azt hiszem hangoztattam már párszor, hogy milyen kutyát szeretnék, mit nem értettek ezen :'D
ugyan rövidebb szőrő egyénk akarok igen, na de ennyire azért... o.O
szín se teljesen jött össze...
még még a felálló fül stimm :'D
:')
még jó h korábban akartam visszamenni, nem jött össze
ott ültünk, vártuk a csodát...
(hátha valaki arra sétál és hozzájuk csatlakozik be 3:) )
már kutyáimnak is elege volt tolakodóságukból...
azt hiszem csak elég ránézni a kutyák fejére...
látszik h ki mit gondolt a szituációrol ;)
persze ekkor nem jött senki...
végül felültettem őket, az idegeneket meg morgással elhajtottam
de persze visszatértek...
végül a 2. elhajtásnál visszajött az a nő, aki a férfivel sétált, magához hívta őket és telefonált jobbra-ballra...
na akkor ez is elintézve
próbáltunk elosonni...
sikerült, csak h Tapi lemaradt...
na ekkor kaptam meg tőle is a névnapi ajándékot -.-" a jó büdösett...
nagyon mérges voltam...
mire megtisztítottam a visszaérés után, persze már megint késében voltam...
na és ez csak a bemelegítése volt életem legrosszabb névnapjának...
_________________________________________________________________________________
hozok még pár vihar előtti képet...
(bár volt ahol ekkor már rég dúltak az ennél jóval nagyobb viharok...)
ekkor még szépek voltak a fények, na de utánna...
nem sok élőlénnyel találkoztunk... nem is értem miért... pedig ők már edzettek vagy mi...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése