Kutyás gömbök

Karácsonyra kedveskedtem pár általam festett gömbbel. 

Szerettem volna még többet csinálni (többek között a saját kutyáimat is meg szerettem volna örökíteni), de sajnos nem igazán jött össze. Most már vége a januárnak, nem is fogom bepótolni.

Azért akiknek sikerült csinálnom, a visszajelzések alapján örültek.

Rájöttem, hogy "nagyon vicces" dolog gömbre festeni... Már eleve egy vonalat nehéz húzni a felülete miatt, hát még valami normálisat ábrázolni...

V. zsuzsis edzés 2015 január

Van egy listácskám, hogy kik azok a nagyok, akikkel legalább egyszer nagyon-nagyon szeretnék edzeni és sokat tanulni tőlük.

Nos V. Zsuzsival már volt szerencsém egyszer az oszták JEO előtt edzeni még anno Tapikával, de szerettem volna még vele "normálisabban" is edzeni.

Edzőnknek hála, januárban összejött, hogy TordasZoo-n edhetett vele a csapatunk <3 div="">

Bár pár óra alvás következtében az arcon kissé morcos volt, nagyon hasznos edzés volt. Egy újabb

szemfelnyitás, hogy mennyire el vagyunk maradva és mennyire rossz, amit csinálok.

Sokkal hasznosabb Dakarral ilyen edzéseken részt vennem, mert vele sokkal nehezebb agilityzni, jobban kijönnek a hiányosságaim.

Sajnos az egyik legnagyobb baj az, hogy rengeteg rossz berögződésem van. Amik fel lettek sorolva hibának, többnyire a Tapiéknál törvényszerűen megkövetelt hülyeségeim voltak.

Pl. hogy oké, csípő fölé nem emelem a kezemet, ami nagyon szép és jó, de mivel egyes kutyuskák szerettek dekoncentráltak és lasabbak lenni, megszoktam, hogy az orruktól 5 cm-re "húzom" őket.

Hát Dakarnál ezzel bezavarok, túlságosan lehajolok, a hab tortán pedig az, amikor rá is fog a játékra, mert hát ugye annyira lent van a jutalom.

Másik ilyen a kutyával forgolódásom. Lindával ketchkerezni nem is nagyon tudtam soha, így vittem tovább egész testemmel a szűk fordulatokat is, most viszont ez is egy nagy hátrányom.

Gyorsabb a kutya, későn reagálok.

Lábfejemre figyelni végig luxus volt "pályafutásom" során.

A cikk-cappot rosszul tanítottam meg a kutyának. Nem elég tudatos, nem fordul fejjel (Tapi és Linda soha nem is törődött ezzel a vezényszóval, így sokszor nem is használom, elhagyom, ezzel pedig meg se adom a lehetőséget, hogy a kutya hangjelzésből rájöjjön mi következik)

Aminek pedig brutálisan örülök és szinte megtiszteltetésnek éltem meg az az volt, hogy Zsuzsi megnézte a csodálatos(nak egyáltalán nem mondható) running contactunkat. Kezdhetem azt is totál az elejéről és nagyon-nagyon bízom benne és nagyon nagyon azon fogok dolgozni, hogy most már egy betonstabíl zóna összeálljon nekünk és mehessünk versenyezni is :) Illetve így segítő hiányában a klikker kezelésemen is van mit csiszolni.

Szóval a leckék fel vannak adva, van min dolgoznunk, hogy jobbak legyünk.

A videó a tordasi edzésről:

/Mindig fedett pályán szeretnék edzeni :) /

Kutyás szilveszter 2015

Valami érdemleges zárást szerettem volna az évnek, mert eddig nem igazán sikerült értelmesen egyik évben se eltöltenem (max a tavalyi budapesti szilveszterezést tudnám felhozni).
Több opció is volt, de úgy látszódott marad az a program, hogy megtanulok kötögetni egy sarokban.

Végül nem így történt (tehát továbbra se tudok normálisan kötni :D ), hanem világgá mentünk. Na jó, pontosabban csak Magyarország végére utaztunk, Ásotthalomra, egy vadász tanyára. Kutyákkal. Ez már önmagában jól hangzik, nemde? :)
Szóval fogtuk magunkat és a kecskeméti agilitys csapat elhúzódott kutyáival a szilveszteri durrogások zaja elől egy tanyára. 10 ember, 17 kutyával. Én úgy voltam vele, hogy vissza se jövök :) A kocsi fullon volt - 2 ember, 6 kutya.
Egy laza kis túrával kezdtük, amit sötétedésig letudtunk, ezután edzőnk vezényletével nagyon finom kenyérlángos készült kemencében. Ezután jött még helyben füstölt pisztráng, ami az egyik legfinomabb dolog a világon *-* halálra tudnám enni magam belőle - ezzel a kutyák is így voltak, akiknek szintén jutott a mennyei csemegéből jó pár falat ;)
A részletezésnek ezzel vége :) ...

Kemény 3,5 órás alvással én aludtam a legtöbbet, amivel durván hétalvónak lettem titulálva - haggyá' mán'
Ennek örömére levezethettem a zirka 100 km-t :)
Persze mentem volna még kicsit dolgozni is ezután, de valahogy nem volt rá inspirációm mégse - ez van, ha lecsappan az ember életkedve kicsit /rossz, amikor az első nap a szemed elé kerülnek a 2015-ös veszteségek, dehát így erősödik az ember lánya/

Örülök, hogy megvolt az első szilveszterünk, amikor Linda nem parázta magát halálra (az mellékes, hogy ahogy haza értünk, még 2 napig durrogtak ... :) )
Rájöttem arra is így az év utolsó napján, hogy leleményesebb Tapi és Linda, mint gondoltam.
Ők folyton elfoglalták a szabad pokrócokat, majd rájöttek arra is, hogy a legjobb hely a kemence mellett van és Józsi is nekik rakta ám oda a boxot, nem az ő kutyájának.

 Célkeresztben

Olyan jó ugyan olyan fanatikusokkal lenni, mint te magad :) (L)

Boldog, kutyázásban gazdag új évet mindenkinek!

2015 - a hullámvasút

Eddigi életem "legizgalmasabb" (ha szépen akarom kifejezni magam) éve volt a 2015-ös. Egy hatalmas hullámvasút volt az egész, nagyon éles kontrasztokkal, ami néha kicsit soknak bizonyult számomra.
Rengeteg pozitív dolog történt velem kutyázás terén is, de sok negatív is. Volt, hogy úgy gondoltam, a kutyázásomnak sincs semmi értelme, pedig éppen ellenkezőleg, ez adja meg az egésznek az értelmét. Sok minden változott egy év alatt, de ők végig maradtak.
Az első legnagyobb siker az volt, amikor elvégeztem a MAGISZ agility kiképzésvezetői tanfolyamát. Most nem igazán vettem részt sok versenyen, mivel Dakar még nem lett összerakva, a 18 hónapot is csak novemberben érte el; Tapival és Lindával pedig már nem sok értelme van komolyabban folytatni a versenyzést, de amelyikre elmentem, a legjobbak voltak.
Hangulatban a Lekááá-nak hála a Hód-dog kupák ott voltak nagyon!
Volt egy szuper lekááá-s meglepi 18. szülinapi bulink is és egy ballagásunk is.
A nyár messzemenőleg a legeslegjobb volt, a két hatalmas pofon ellenére is.
A szarvasi táborban még soha nem éreztem ilyen jól magam, illetve Horvátországba is sokkal nagyobb buli kutyással elmenni. A kutyás "sátrazásunk" is szenzációsra sikeredett.
Örülök, hogy jópár emberrel sokkal mélyebb lett a kapcsolatom, emellett pedig kiléptek az életemből azok, akiknek menni kellett.
A sok pozitív mellett a legnagyobb pofonok is idénre jutottak, ezek, habár nagyon fájtak, kellettek, hogy változások történjenek jó irányba és eddig úgy is néz ki, hogy a többség azért jött, hogy valami jobb kerüljön a helyére.
Ilyen volt a kutyakozmetikus vizsgám is, mert hogy a szépítésről is bizonyítványt szereztem.
Jogosítványom is lett, ami sokat könnyített a helyzetemen, kevésbé lett bekorlátozva a kutyázás.
Habár számomra teljesen mindegy, hogy milyen évet írunk, remélem a 2016-os évemben már igazán hasznosíthatni tudom a tavalyi évben bekövetkezett leckéket, tapasztalásokat, ezáltal egy még ennél is sokkal sikeresem évet zárhatok majd magam mögött.
Tényleg nagyon szépen köszönök mindenkinek minden!!! A sok jót és a sok rosszatt is, amikért igazából csak még hálásabb lehetek. Komolyan. Rengeteget tanultam, (többet között pl. azt, hogy soha többé nem csinálok 93 képből álló montázst, bármennyire is baromi jó ötletnek tűnik (vagy ha igen, baromi más tematikával felépítve, jobban szelektálva) a többi már csak rajtam áll.
wink hangulatjel
Kb. az összes élményemhez szorosan kapcsolódnak a kutyák, amit egyáltalán nem bánok, én csak azon leszek, hogy ez továbbra is így maradjon.

Boldog, kutyázásban gazdag új évet kívánok mindenkinek!