Szilveszteri készülődés

És te hogy készülsz a szilveszterre?

Oké, tényleg nem tartozom bele a nagy átlagba, dehát a normális egy reális fogalom.

Ha már én nem jutottam el fodrászhoz, legalább a kutyuskáimat rendbe hoztam 30-án, így ők nagyon csinik lesznek a partin. Megadtuk a módját.

Először próbáltam ki a száraz sampont is, mert hagyományos vizes fürdetésre már nem volt se időm, se energiám, se lehetőségem.

Új év, mi készen állunk :) (na jó, a kocsiba még nem pakoltam be)

Nem kutyások, nem

Kicsit nagyon kezd elegem lenni a nem kutyásokból.
Lassan eljutok arra a szintre, hogy sima halandó emberrel már nem fogok szóba állni, mert teljesen felesleges.
Nem hiszem el, hogy folyton kapnom kell a sarat az miatt, hogy kutyázom és folyamatosan próbálnak lekorlátni, hátráltatni benne és úgy tartják számon, mint valami kezelésre szoruló betegséget.
(Az pluszban a kedvencem, hogy az elején azt mondják mennyire nagyon jó, hogy kutyázom, utána pedig első számú negatív tulajdonságom lesz számukra)

Tovább nem ragozom, hozok egy kis vidám gyűjteményt :)

"Ez nem egy hobbi. Ez éjszakázás és korai kelés. Ez küzdelem. Ez diadal. Ez a határaidat feszegeti, és naponta teszteli a képességeidet. Van pillanat, amikor gyengének látszol, hogy aztán a következőben a legfényesebben ragyoghass. Ez nem való mindenkinek. Sőt, ez alig való valakinek. De abban a pillanatban, amikor minden összeáll, amikor ember és állat eggyé válik, azért a pillanatért megéri minden kemény munka és áldozat. Szükséges, mint a lélegzet, mint a vér az ereidben. Nem, ez nem egy hobbi."
Béta Kutya Klub

Cesar Millan -It Gets Better (magyar felirattal)
Szerző: Cesar Millan Hungary A Csodálatos Kutyadoki  Magyarországon, 2012. április 9.

"Ha azon töprengsz, hogy egy kapcsolatot válassz, vagy a karriered és az álmaid, tudnod kell, hogy a karriered soha nem ébreszt fel és mondja azt, hogy már nem szeret téged." 

Lady Gaga

Amúgy így történt:


Szóval éljenek a KUTYÁSOK! Csak is a kutyások számítanak nekem! :)

Motiváció by Orsi és a talicska mentés

Hihetetlen dolgok történtek velem mostanában.
Pár hétig agilityzni se volt kedvem, ami roppant elkeserítő.

Egyik este azonban átjött Orsolya Masnikával /"Aludjál Masni!!" :D/ majd másnap hajnalok hajnalán felkeltünk edzeni, így Orsi motiválására csak megejtettünk egy edzést november végén (azóta pedig kemény 2 alkalommal voltam ám még pályán!)

Sajnos Tapika akkor még búrával a fején közlekedett, nagyban folyt a rehabilitációja, Lindán pedig kijött a kor, konkrétan csak sétált a pályán :(

Így maradt Dakcsika
Ő viszont fantasztikus volt!!!

Csak shelties edzés <3 p="">

Volt még egy szuper akciónk, amit leírok, mert akinek eddig elmeséltem, jót nevetett :)

Vasárnap, agility edzés közepén azt hallod, hogy egy kiskutya nyüszít, de nagyon. Elszörnyedve hallgatjuk, majd elkezdjük találgatni, hogy biztos beszorult. Amikor abba-abba maradt csak mégjobban megijedtünk, hogy biztos nem kap levegőt, beakadt valahova.

Állatszeretetünknek hála gyorsan megyek a kulcsért, kifutunk az utcára, majd elkezdünk rohanni. A hangforráshoz érve azonban azt tapasztalhattuk, hogy a menteni kívánt lény nincs is akkora veszélyben, túléli az esetet, ugyanis az egy talicska volt ...

Ezt tapasztalva szépen visszasétáltunk.

Remélem hallották a beszélgetésünket a kertben dolgozok és a röhögés miatt hagyta abba a talicskának a tolását emberünk ;)

Mi még így utólag is azt mondtuk, hogy teljesen olyan hangott adott ki, mint egy kiskutya.

Mi minden esetre megpróbáltuk megmenteni, ez a lényeg.