Februári mennyiség

Főleg most így nyáron felhozva nem nagy szám, de februárban azért megörökítettem már a hatalmas mennyiséget, ami kijött Linda lányból.

Kis hipercuki fejű tündérke <3 p="">

MEOE ASB Wintercup 2014. 01. 18.

Nem, nem vagyok megkésve :D
Szóval sok-sok idő után az első hivatalos versenyünk volt, valamint végre bevettük a híres, neves Szigetszentmikit, ha már ennyire nagyon spanolok vele ;)
Nagyon régóta akartam már ott versenyezni, de valahogy mindig kimaradt (bár többnyire szándékosan nem akartam nevezni, mert tartottam a csarnoktól). Aztán végül a település nem kutyás téren kerül hozzám közelebb, de ezt a részét most hanyagoljuk :D

Szóval a januári téli kupán részt vettünk. Az EO miatt módosítások történtek, nem 4 fordulóst szerveztek, hanem egy hétvégi két naposat, ahol első nap (18) az A1-A2-esek voltak, vasárnap pedig az A3-asok.
Ezáltal főleg az elején elég családias volt a hangulat, ami fura volt, hisz a szűkös hely szokott lenni a miklósi versenyek hátránya.

A világ két legcukibb bírója volt jelen a versenyen, szóval én már csak ezért is neveztem :D
(ja és 3 agi futam ^^)
Első futamot Vercsi néni bírálta. Hát sírni kéne kategória... Kiszagolások tömkelege... Akármilyen vadászkutya tökéletesen kezelhető és motiválható drága Tapikához képest, ahogy elnéztem a többi kutyát...
Ahhoz képest ritka jól viseltem -pedig más jegyezte meg, hogy ez már tényleg köcsögség...- (minden bizonnyal a futamok száma és a kihagyás nyugtatott ekkor még)

Majd Sascha pálya :D


Hát ránk nincsenek szavak... még ennyire szerencsétlen párost, mint mi Tapikával....
Szóval amikor végre összeszedné magát - úgy ahogy, első futamhoz képest jelentősen-, én leszek akkor egy ...
A videón nem is nagyon tűnik fel, nekem se tűnt fel -sajnos-
Külön figyelmet fordítottam rá, hogy palló után ne vezessem ki magunkat, hanem még folytatódik a pálya, bármilyen megtévesztő is. Ezzel nem is volt probléma, a fejecskémbe véstem. Hintánál hirtelen megürőltem, hogy ő jaj, talán hibátlan lesz? ó ne. Még az is megvolt bejárásnál, hogy hinta után széééépen vállal lefordulás. Ez meg is volt részben, csak hogy nagy örömömben én még meg is húztam, amivel még mindig nem lett volna baj, mert akkor volt normális tempónk. Azonban az útírány... ...
Nos az igazi nagy agilitysek megreformálják a pályát, nehogy már azt fussa le Szappanos Petra, amit a svájcból jött bíró kirak, áááh, ugyan már. Szóval reformáltam, én mást neveztem ki utolsó akadálynak és arra futottam rá. *tapsi-tapsi*
Még az utánam érkezők se tűntek fel, hanem amikor a "sajnos rossz akadályra..."
Örömködés közben felpillantok a rossz szó hallatán, majd szembesülök vele, hogy kizártak... Nem az első eset, hogy örvendezek és közlik, hogy kizártak :D Pedig még nem is az utolsó akadály előtti örömugrások vagy leeresztés miatt van. Ekkor már csak nevetés szerű valamit tudtam produkálni a teljesítményemre, még sírni se bírtam a lefagyástól, csak a fejemet versem a falba a következő futamig ;)
- Itthon megnézve, kiszámolva, némi megnyugvást jelentett, hogy 3 mp időhibánk is lett volna, szóval nem ezen múlott végül, hogy januárban nem kerültünk fel A2-be -

Aha... majd pont open-en fogunk virítani, majd pont azzal kerülünk fel.

Az első 6 akadályik kb. gyönyörű összeszedettség, kimondottan jó érzés is volt. Majd ahol egyszerűen kénytelen voltam elengedni kicsit, megszakad a vonal, így elkezdett borulni a bili.
Még visszatudtam elég gyorsan szedni, de egy töréses résznél megint megszakadt Tapi figyelme, majd rá 3 akadályra leszart. Ezt én teljes erőmből próbáltam ezt korrigálni. Még egy leszarás, majd már én is leszartam... Persze még befejetünk "normálisan" a végét, de áh... pontgyűjtő akció volt... (bár én azt hittem kizárás, igazából lényegtelen...)


(A nap végére még is boldog volTAM, de persze azóta kiderült, hogy teljesen alaptalanul :D Köszönöm szépen még egyszer, remélem kerülök még én is fölényes helyzetbe ;D )

Tapi A2

El vagyok maradva megint jó pár dologgal (a rengeteg versenyünkkel éppenséggel január óta), de most már ez így is marad egy darabig.

Addig is egy nagyobb bejelentés, ezer évnyi szenvedés után kicsi Tapikám hihetetlen módon, de felkerült A2-be.

Nem is tudom hány ember adta volna fel már vele és mennyien cserélték volna le, hisz suliba 2009-ben kezdtünk járni, majd 2010 áprilisában volt az első versenyünk. Egetrengető mennyiségű versenyen nem vettünk rész és a tavalyi év is elég szépen kimaradt, de azért jó páron részt vettünk és jó pár kudarcot megéltem, sokszor jutottam el a feladás határához... A folytonos szenvedésről nem is írnék, mert tudom, hogy az ezzel egyáltalán nem szakadt meg, de tiszta szívemből reménykedek még mindig, hogy egyszer tényleg meg tudjuk mutatni, mi lakozik bennünk.